Kotzián Rudolf:
Magyar feltámadás

Megmaradunk. Így döntöttünk!
Rendelkezhettek fölöttünk
akárhogy a Nagyhatalmak,
nem érik el, mit akarnak.
Szemfedővel nem takarnak!
A magyarok ki nem halnak!
És nem leszünk végleg gyarmat.

Megmaradunk. Így döntöttünk!
Acsarkodhatnak köröttünk
vérünk szívó szomszéd népek,
kik a mi múltunkból élnek,
nem érik el, mit remélnek,
földünk nem lesz övék végleg!
Azon ma is csak vendégek.

Megmaradunk. Így döntöttünk!
Áskálódhatnak közöttünk
hazaáruló bitangok,
akik úgy szereztek rangot,
hogy ránk hoztak orosz tankot,
(ma meg sok külföldi bankot),
értünk szólnak a harangok!

Megmaradunk. Így döntöttünk!
Egyetértés lesz közöttünk.
Ellentéteink elülnek,
jó erőink egyesülnek,
asszonyaink fiat szülnek,
és közös lesz minden ünnep!
(S csak mi közös, az lesz ünnep...)

Megmaradunk. Így döntöttünk!
S felvirágzik majd köröttünk
itt ez a kis csonka haza,
majd a Kárpátok hegyfala,
majd egész Európa maga,
s a világnak eláll szava!
(S szid majd irigyeknek hada.)

Megmaradunk. Így döntöttünk!
Csak az Isten áll fölöttünk!
Nem hajlunk meg senki másnak!
Se nem suhogó korbácsnak,
se nem csalfa csábításnak.
Egyedül az Égből leszállt,
Angyali és Apostoli
Szép Magyar Szent Koronánknak!

Vissza